NAPI LELKI MENÜ 2016.3.10

2016.03.10 08:02
20,1


A szőlőmunkások

Hasonló a mennyek országa ahhoz a gazdához, aki korán reggel kiment, hogy munkásokat fogadjon a szőlőjébe.
        Ézs 5,1-7      
20,2 Miután megegyezett a munkásokkal napi egy dénárban, elküldte őket a szőlőjébe.                
20,3 Amikor kiment kilenc óra tájban, látta, hogy mások is állnak a piacon tétlenül,                
20,4 és ezt mondta nekik: Menjetek el ti is a szőlőmbe, és ami jogos, megadom nektek.                
20,5 Azok pedig elmentek. Ismét kiment tizenkét óra körül és délután három óra tájban, és ugyanígy tett.                
20,6 Amikor pedig délután öt óra tájban is kiment, talált újabb embereket, akik ott álldogáltak, és megkérdezte tőlük: Miért álltok itt egész nap tétlenül?                
20,7 Azok pedig így válaszoltak: Mert senki sem fogadott fel bennünket. Erre ezt mondta nekik: Menjetek el ti is a szőlőmbe!                
20,8 Miután pedig beesteledett, ezt mondta a szőlő gazdája a munkások vezetőjének: Hívd ide a munkásokat, és fizesd ki a bérüket, az utolsókon kezdve az elsőkig.         3Móz 19,13; 5Móz 24,15      
20,9 Ekkor jöttek azok, akik öt óra tájban álltak munkába, és kaptak egy-egy dénárt.                
20,10 Amikor az elsők jöttek, azt gondolták, hogy többet kapnak, de egy-egy dénárt kaptak ők is.                
20,11 Amikor átvették, zúgolódni kezdtek a gazda ellen,                
20,12 és ezt mondták: Ezek az utolsók egyetlen órát dolgoztak, és egyenlővé tetted őket velünk, akik az egész nap terhét hordoztuk, és szenvedtünk a hőségtől.                
20,13 Ő pedig egyiküknek így felelt: Barátom, nem bánok veled igazságtalanul. Vajon nem egy dénárban egyeztél meg velem?                
20,14 Vedd, ami a tied, és menj! Én pedig az utolsónak is annyit akarok adni, mint neked.                
20,15 Hát nem tehetek azt a javaimmal, amit akarok? Vagy azért vagy irigy, mert én jó vagyok hozzájuk?         Róm 9,16      
20,16 Így lesznek az utolsókból elsők, és az elsőkből utolsók.         Mt 19,30; Mk 10,31; Lk 13,30      
20,17


Jézus harmadszor szól haláláról és feltámadásáról
(Mk 10,32-34; Lk 18,31-34)

Amikor Jézus Jeruzsálembe készült felmenni, maga mellé vette külön a tizenkét tanítványt, és útközben ezt mondta nekik:
               
20,18 Íme, felmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfia átadatik a főpapoknak és az írástudóknak. Halálra ítélik,                
20,19 és átadják a pogányoknak, hogy kigúnyolják, megkorbácsolják, és keresztre feszítsék, de harmadnapon feltámad.              

Máté evangéliuma 

Isten egyformán osztogatja kegyelmét azoknak, kik hallgatnak Rá. Legyen az ember élete hajnalán, delén vagy alkonyán, ha hallgat az ÚR Jézus Krisztusra, megadatik neki a kegyelem. De, akik irigyek, azokat elküldi az ÚR. Többé nem fogadja be őket szőlőskertjébe. A mai napon is bizonyította, hogy Ő egy szuverén ÚR és úgy osztogatja kegyelmét, ahogyan azt Ő jónak látja. Az ember nem lázadhat fel ellene. Az ÚR, azt teszi javaival, amint akarja. Ezért lesznek az elsőkből sokan utolsók és utolsókból elsők. Kizárt dolog, hogy Isten emberre hallgasson, az ember kedve szerint osztogassa drága kegyelmét, amelyet saját vérével biztosít a megtérőnek. Ha nagyon fiatal vagy, vagy nagyon idős és még mindig kívül állsz Isten szőlőskertjén, még mindig nem mentél be az ÚR Jézus Krisztus gyülekezetébe, akkor itt a lehetőség, téged is hív. Ne halogasd tovább, mert meglehet, hogy holnap már nem adatik meg neked ez a meghívás. Ámen